Fotó készítése és közzététele a Facebook-on
A Facebook-ot nagyon sokan használják fotók megosztására, sokszor olyan módon is, hogy valakinek az általuk nem megfelelőnek tartott cselekedetét dokumentálják és osztják meg a közösségi oldalon. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2020/32/4 számú határozata több fontos megállapítást tesz a témában. Ebben a bejegyzésben ezek közül szemezgetek.
Facebook fotó adatvédelmi vonatkozásai
Az alábbi idézetek a fenti számú határozatból valók, és a teljesség igénye nélkül, csupán az általam fontosnak tartott részletek precíz megfogalmazásának célját szolgálják.
A konkrét ügyben egy önkormányzatnál jelenleg alpolgármesteri tisztséget betöltő személy készített fényképet a korábbi választási kampány időszakában az önkormány tulajdonában álló egyik gazdasági társaság vezetőjéről. A fényképet ki is posztolta a saját (hivatalos) FB oldalán, azzal a szöveggel, hogy a rajta szereplő személy éppen egy ellenzéki rendezvény hirdetését tépte le, és szorongatja a kezében.
Az általános adatvédelmi rendelet fogalom-meghatározása alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet adatkezelésnek, az adatok kezelésének célját és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározó természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv pedig adatkezelőnek minősül.
Konkrétan a képnek a közösségi oldalon történő közzétételével kapcsolatban is megállapítható az adatkezelés ténye, és ezáltal a képet közzétevő személy felelőssége az adatkezelésért.
A Facebook-oldal tulajdonosának, jelen esetben a Kérelmezettnek, az adott oldalon zajló mindennemű tevékenység vonatkozásában - a Facebook használati szabályai szerint is elvben - kizárólagosan rendelkezni jogosult személyként egyértelműen fennáll az oldal használatával összefüggően megvalósított adatkezelésért való felelőssége.
Mivel a felvétel készítése és közzététele során adatkezelés történt, annak meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendelet szabályainak. Ennek megfelelően az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében szabályozott jogalapok egyikének fenn kell állnia, hogy az adatkezelés jogszerű legyen. Ezek közül jelen esetben az érintett hozzájárulása nyilván nem állt fenn. Az alpolgármester a fenti jogalapok egyikét sem jelölte meg, viszont a véleménynyilvánításhoz, a választások tisztaságához és a választók kiegyensúlyozott tájékozódásához fűződő jogra hivatkozott jogalapként, valamint a sajtószabadság gyakorlásával összefüggő bírósági ítéletekre hivatkozott.
Jelen ügyben azonban megállapítható, hogy a Kérelmezett nem tekinthető a sajtó munkatársának, Facebook-oldala pedig nem tekinthető sajtóterméknek, így a Kérelmezett által hivatkozott bírósági döntésekben a bíróságok által a sajtószabadsággal összefüggésben tett megállapításokat nem lehet a vizsgált adatkezelésre vonatkoztatni.
Védekezésében az alpolgármester továbbá azzal érvelt, hogy a fényképen szereplő személy munkaköréből fakadóan közszereplőnek minősül. A NAIH határozata is elismeri, hogy a gazdasági társaság közfeladatot ellátó szervnek minősül, melyek képviseletére jogosult személyek esetében (hasonlóan a közfeladatot ellátó személyekhez és közszereplőkhöz) jóval szélesebb azon adatok köre, melyek nyilvánossága még nem sérti az illető személyiségi jogait. Azonban itt is nagyon fontos a célhoz kötöttség elve, valamint az, hogy a megismerhetőség azokra a személyes adatokra van korlátozva, amik az adott szerv közfeladatának ellátásával közvetlenül összefüggenek.
A Kérelmező neve a képfelvétel készítésekor és közzétételekor közérdekből nyilvános adatnak minősült. Ugyanakkor a Kérelmező képmása nem tekinthető közérdekből nyilvános (személyes) adatnak az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy egy igazgatósági elnök (illetve tag) kinézete nem függ össze közfeladat ellátásával.
Ezek után a NAIH vizsgálta azt is, vajon a felvétel készítése és posztolása megfelel-e a célhoz kötöttség és adattakarékosság alapelvének, illetve hogy az adatkezelés szükséges és arányos-e? A sérelmezett felvétel azt a pillanatot ábrázolta, amikor a Kérelmező átmegy egy gyalogátkelőhelyen, kezében egy felismerhetetlen, összegyűrt papírdarabot tartva. A NAIH megállapítása szerint a fényképről egyértelműen megállapítható, hogy az nem a sérelmezett cselekményt ábrázolja, hanem azt követően készült, így azon a vélelmezett cselekmény nem látható, csupán a Kérelmező magánéletének egy mozzanata, ami semmilyen összefüggésben nincs közfeladatának ellátásával.
Mindemellett még a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is figyelembe kell venni, amelyek alapján képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása szükséges, kivéve tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Bár a sérelmezett képfelvételen több személy is látható, tekintettel arra, hogy azon egyedül a Kérelmező arca nem került kitakarásra, vagyis a Kérelmezőt egyedi személyként ábrázolja, a képfelvétel nem tekinthető tömegfelvételnek. Ezen túlmenően, a képfelvételen látható cselekmény nem tekinthető nyilvános közéleti szereplésnek sem. Mindebből az következik, hogy a képfelvétel készítéséhez és közzétételéhez szüksége lett volna a Kérelmező hozzájárulására.
Összességében tehát a Hatóság megállapította, hogy az alpolgármester megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglalt jogszerű adatkezelés, valamint a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét is, továbbá a Kérelmező elfeledtetéshez való jogát is, amikor nem távolította el a felvételt az oldalról, pedig a Kérelmező már nem tölti be a korábbi tisztségeit.
Mindezt végül 100.000 Ft adat védelmi hatósági bírsággal "honorálta" a NAIH.